Nyomtatás

A Honvédelem Napjára emlékeztek

Létrehozva:

A Honvédelem Napja alkalmából ünnepi állománygyűlést rendeztek Balatonakarattyán, az MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központban. Az ünnepség keretében Piros Ottó ezredes, az alakulat parancsnoka elismeréseket adott át a beosztásában kiemelkedő munkát végző állománynak, valamint az alakulattal együttműködésben álló önkormányzatok és társszervek vezetőinek.

A csütörtökön délután megrendezett állománygyűlésen ünnepi beszédében Dr. Krámli Mihály a magyar haditengerészet létrehozásának körülményeit, ezen belül is az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fiumei hadihajójának szánt Implacabile brigg történetét elevenítette fel.

 A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója elmondta: 1848 augusztus elején Kossuth maga vette kezébe Fiume védelme kapcsán a hadihajók ügyét. „Ekkor már minden nap fenyegetett a veszély, hogy a horvátok elfoglalják Fiumét ezért Kossuth szeretett volna egy hadihajót a városban. Megbízta gróf Erdődy János kormányzót, hogy vásároljanak egy-két hadihajót vagy hajótestet és azt szereljék fel hadihajóként. Erdődy ennek megfelelően egy hajóvételi bizottságot is létrehozott és megvizsgálta a kikötőben található hajókat.” Erről így írt Kossuthnak: „Kétséget nem szenved, hogy a jelen perczben nincsen választás. Gopcevich hajóját meg kell venni. Mindent öszvevéve, nem lehet mondani, hogy ára túlságos volna; sőt azt hiszem szerencséseknek kell magunkat tekintenünk, hogy illy szép, erős hajóra illy rögtön szert tehetünk. De ha fináncziánk még e mellett egy más hajó megszerzését is megengedi: akkor már mindenek felett, a bizottmánnyal együtt egy Angolhonból készen hozandó gőzhajó megszerzését ajánlom, s Gopcevich még másik nem egészen kész hajójának megvételét, noha az egyik legszebbik hajó ez, mely még az itteni gyárakból kikerült, csak harmadik helyre sorolom.”  Kossuth elfogadta az ajánlatot, a tulajdonossal megszületett a megegyezés, aki vállalta az Implacabile brigg felfegyverzését, augusztus 24-én pedig a hajó parancsnokát is kinevezték, azonban a Fiumében való felszerelésére már nem került sor, mivel a horvátok augusztus 31-én elfoglalták a várost. 1849 januárjában Londonban próbálták felfegyverezni, de a hatályos angol törvények és Gopčević tisztességtelen eljárása miatt ez nem sikerült. „Az önálló magyar haditengerészet ügye ekkor elbukott, de ha a későbbieket nézzük, a kiegyezés után Magyarország a közös haditengerészeten keresztül az I. világháború küszöbére már a világ 8. legerősebb haditengerészetét birtokolta” – emelte ki Dr. Krámli Mihály.

Az ünnepi beszéd után Piros Ottó ezredes, az MH RKKK parancsnoka adott át elismeréseket a beosztásukban kiemelkedő munkát végző állománynak, valamint az alakulattal együttműködésben álló önkormányzatok és társszervek vezetőinek: Matolcsy Gyöngyi polgármesternek, Dányi Béla tű. dandártábornoknak, Dr. Tarcsa Csaba r. dandártábornoknak, Kaposvári László dandártábornoknak, Baráth István dandártábornoknak és Baráth Ernő ezredesnek.

 

Az ünnepség az MH Ludovika Zászlóalj állományába tartotó Lengyel Andrea zászlós és Gergácz Liliána honvédtisztjelölt műsorával zárult.  (Forrás:MH RKKK)

 

Megosztás:

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát.